Megemlékezés az 56’-os emlékhelyen

2020. October 23., Friday 09:22

1956. hősire és áldozataira, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulójára emlékeztek csütörtök délután a három évvel ezelőtt felállított emlékműnél.

A községi megemlékezésen Papp Attila polgármester idézte fel az eseményeket: 1956 őszén, egészen pontosan október 23. és november 11. közt forradalom és szabadságharc zajlott hazánkban. A magyarok megelégelték Rákosi Mátyás kommunista diktatúráját, a szovjet katonai megszállást, az ÁVH teljhatalmát, a koncepciós pereket, a sajtó-, és szólásszabadság sárba tiprását, a nemzeti jelképek lecserélését, a nyomort, az erőszakos államosításokat és a földek elvételét.

A lakosság szabadságra vágyott és arra, hogy szabadon tudjon boldogulni, gazdálkodni, kereskedni vagy éppen külföldre utazni. A magyar lakosság le akarta rázni magáról a gyűlölt személyi kultuszt és az állandó rettegést, amit az országot „ideiglenesen” megszállva tartó szovjet csapatok támogatásával tartott fenn a rendszer.

Az egyetemisták a lengyelek küzdelme melletti szolidaritás kifejezéseként október 23-ra tüntetést szerveztek a budai Bem József térre, ahol az 1848/49-es események lengyel származású hősének szobra áll. A tüntetés a Petőfi szobornál folytatódott, ahol Sinkovits Imre szavalta el a Nemzeti dalt. Innentől az események spontán módon folytatódtak és alakultak forradalommá.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről.

A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a szovjet Vörös Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.

Az ünnepséget Heizler Viktória, Szilágyi Panna és Fodor Réka előadása tette emlékezetesebbé, végül az önkormányzat és a nyugdíjas klub képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit az emlékmű talapzatánál.

Az esemény képeit a Galériában tekintheti meg!

Kevesebb