Karácsony a nagyvilágban

2021. December 23., Thursday 20:58

Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják. Amilyen egyedi a világ, olyan színes az ünneplés is. Az egyediség, a „nemzeti sajátosság” megmutatkozhat a karácsony ünneplésének jellegében, a régi és új hagyományok választékában. Ami mindenhol ugyanaz, az a szeretet fontossága.

A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.) Az abban a korban népszerű Mithrász-kultuszban ugyanezen a napon ünnepelték a Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmet, ami alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténységnek a pogány ünnep ellensúlyozására, egy új eszmeiséggel való felváltására.

December 24, 25, 26 szinte a világon mindenhol karácsony ünnepe, ám az egyes földrészeken különféle szokásokból alakult ki. A legtöbb nép Jézus születését ünnepli, ám jó néhány rendkívül érdekes hagyomány is létezik.

Betlehem

Betlehemben karácsonykor Krisztus születésének templomát vörös zászlókkal és díszekkel ékesítik minden évben. Szenteste a helyiek a turisták tömegével együtt a templom tetejére mennek, hogy végignézzék az éves körmenetet. A karácsonyi menetet lovas rendőrök vezetik arab ruhában, akiket egy magányos lovas követ, aki keresztet visz egy olajfekete lovon, és ezután jönnek a papok és a kormánytisztviselők. A körmenet egy ősi képet helyez el a szent gyermekről a templomban. A keresztény otthonok egy kereszttel az ajtó fölött vannak megjelölve Betlehemben.

Anglia

Angliában a karácsony, vagyis Christmas az év legfontosabb ünnepe. Éppen ezért – ahogy most már nálunk is szokás – fényárba öltöztetik az utcákat. December 24-e Angliában munkanap, ám rövidebb, mint egy átlagos hétköznap, ekkor tartják ugyanis a munkahelyi évbúcsúztató partikat, de ezen az estén otthon barátokat is fogadnak az angolok, akik együtt ilyenkor elsősorban citromlikört vagy sherryt isznak. Közben pedig a gyerekek már a másnapra készülnek, amikor Father Christmas, vagyis Karácsony Apó telerakja ajándékokkal a zoknijukat. A kicsik egyébként már karácsonyt megelőzően ajándékkérő levelet írnak, melyet a kandalló tüzébe dobnak, hogy így jusson el az üzenet az Északi-sarkra. A Karácsony Apó pedig a kéményen keresztül érkezik. Angliában december 25-e a Christmas Day, vagyis az ajándékozás napja, melyen hagyományos karácsonyi ételek kerülnek az asztalra, mint a sült, töltött pulyka vagy a Christmas puding, melyet brandyvel flambírozva tálalnak, a hozzá való gyümölcsöt pedig már hónapokkal ezelőtt elteszik érlelni. Az angol karácsony része még a királynő beszéde, melyet a tv közvetít.

Írország

Írországban a karácsony rendkívül vegyes hagyományokból alakult ki. Az írek karácsony ünnepén ugyanis ötvözik az ír katolikus szokásokat, a kelta pogány, valamint az anglikán protestáns hagyományokkal. Az írek mindig feldíszítik lakásukat, házukat, az ablakba örökzöldet és három gyertyát tesznek, melyek a szent családra utalnak. Az asztalra karácsony előestéjén tejet és kenyeret helyeznek el, az ajtót pedig nem zárják be, hogy Mária és József a kisdeddel bármikor betérhessen jóllakni. Fenyőfát az írek is állítanak, különösen mivel számukra az örökzöldeket a kelták terjesztették el. A gyerekeknek az ajándékokat szintén a Father Christmas hozza, melyeket Karácsony Apó a zoknikba tesz,és, hogy ne maradjon éhen az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak neki a gyerekek. A katolikus szokás szerint pedig az írek éjféli misére is mennek. Az ünnepi vacsora pedig az angolokéhoz hasonlít, pulykával, sonkával, áfonya szósszal.

Egyesült Államok

Az észak-amerikaiak az angol szokásoktól eltérően ünneplik meg a decemberi ünnepeket, a kontinensen ugyanis már novemberben elkezdik, a hónap utolsó csütörtökjén az úgynevezett Hálaadás ünnepével. A Thanks Giving-et 1620 novemberében az Újvilágba érkező zarándokokra emlékezve tartják meg az amerikaiak. A szokás ilyenkor, hogy összeül a család, és együtt elfogyasztják a hagyományos hálaadás napi pulykát. Az ezt követő hetekben pedig már hozzálátnak a karácsonyi készülődéshez. A tengerentúlon a Santa Claus hozza el a gyermekeknek az ajándékokat a kéményen keresztül.

Finnország

A finnek már december 23-án megkezdik a karácsonyt, miután a gyerekek lefekszenek, a szülők rendet tesznek, majd elkészítik az ünnepi ételeket. December 24-én a család hagyományosan összeül, és elfogyasztja az ilyenkor szokásos fahéjas tejberizst, melybe egy mandulát rejtenek. Aki azt megtalálja, annak szerencsés lesz a következő éve, ha pedig lány, akkor férjhez megy. A finnek különösen érdekes szokása ilyenkor még, hogy megvendégelik a velük élő háziállatokat is. A vacsorára való készülődések közepette a szülők glöggöt, fűszeres forralt bort isznak. Régi hagyomány a finneknél, hogy ezen a napon a korábbi fővárosban, Turkuban kihirdetik a karácsonyi békét, melyet a rádió közvetít. A vacsora előtt még meglátogatják híres gőzfürdőjüket, és mikor mindenki tiszta ruhát vett fel, kezdődhet az étkezés, mely természetesen északi ételekből áll, mint például a hering vagy a főtt tőkehal, fűszerekkel és főtt paradicsommal. A vacsoraasztalt étkezés után azonban a finnek nem szedik le, hogy éjszaka a karácsonyi manók is jóllakhassanak. 24-e szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszédolni, sőt még ismerősökhöz telefonálni sem. A rokon-, barátlátogatásokat 25-én tartják.

Svédország és Norvégia

A legkülönösebb karácsony bizonyára a svédeké, illetve a norvégoké lehet a számunkra, hiszen e két országban egy fahasábot helyeznek a kályhákba, és míg az le nem ég, addig tart az ünnep. Az ajándékokat pedig igencsak meglepő módon egy Jul-Bock nevű kecske hozza el a gyerekeknek.

Izland

Az izlandiak a karácsonyt Jol-nak nevezik, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. A szigeten ugyanis él egy legenda miszerint tizenhárom manócska rendszeresen bosszantotta és megtréfálta a helyieket, főleg a gyerekeket, de amióta megjelent a Télapó, azóta megszelídültek és ajándékokat készítenek a kicsiknek. A gyerekek ezért már december elején kiteszik a cipőiket az ablakba, de csak karácsonykor derül ki, hogy milyen ajándékot kapnak, illetve, hogy egyáltalán jók voltak-e. Aki rossz volt ugyanis, az csak krumplit kap.

Olaszország

Olaszországban a karácsonyi időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat, amikor a hegyi pásztorok leereszkednek a hegyekből, és dudaszóval köszöntik Jézus születését. A karácsonyt is Jézus születésének alkalmából nevezték el Natale-nak, ez ugyanis a születést jelent. Az olasz karácsonyi vacsora jellegzetes étele a hal, illetve nélkülözhetetlen még a panettone, a karácsonyi kalács is. Olaszországban a mi Mikulás-napunknak megfelelően, január 6-án Vízkeresztkor tartanak még egy ünnepet. Ekkor Befana, a jóságos boszorkány hoz ajándékot, csokit vagy karamellát a gyerekeknek, melyet a zoknikba tesz. A rossz gyerekek pedig szenet kapnak, pontosabban „szén” cukrot.

Lengyelország

Lengyelországban a karácsony elsősorban katolikus ünnep, melynek központjában család áll. A hagyományok szerint december 24-én este kezdődik a karácsonyi ünnepkör, amikor a család minden tagja az eget figyeli, hogy megláthassa az első csillagot, amely a Betlehemi csillagot jelképezi. A lengyelek 24-én éjfélig nem esznek húst, az ünnepi asztal alá pedig szénát-szalmát terítenek, arra emlékezve, hogy a kis Jézus jászolban született. Érdekes lengyel babona még, hogy a karácsonyi asztalnál párosan kell ülni, máskülönben valaki szerencsétlen lesz. Sőt a vacsora végén egyszerre kell felállni mindenkinek, másik babona szerint ugyanis, aki legelőször áll fel, az meghal a következő évben. Karácsonyfát a lengyelek is díszítenek, főleg mogyoróval, almával, papírdíszekkel ékesítve.

Franciaország

A francia gyerekek a kandallónál hagyják a zoknijaikat, hogy majd azokba tegye bele Pere Noel az ajándékokat. Franciaországban szokás, hogy szinte minden otthonban készítenek makettokat, amelyen kis agyagfigurákat helyeznek el. A karácsonyfa az öreg kontinens nyugati végén nem igazán népszerű, helyette inkább fenyőág formájú tortát készítenek, amit karácsonyágnak neveznek és a karácsonyi vacsorakor szolgálják fel. A le reveillon-t pedig általában az éjféli mise után fogyasztják el a franciák.

Csehország

Csehországban a karácsonyi ünnepek december 6-án a Mikulás, vagyis Svaty Mikulás látogatásával kezdődnek és a Három Király látogatásával végződnek. A cseh néphiedelem szerint ilyenkor a lányok megtudhatják, hogy a következő évben férjhez mennek-e. Mindezt úgy tudják meg, hogy egy cseresznyeágat december 4-én vízbe tesznek, és ha az Szentestéig kivirágzik, akkor a következő évben biztosan férjhez mennek. A cseh emberek egy napig böjtölnek, majd a karácsonyi vacsorán sült pontyot esznek. Éjfélkor a többség részt vesz a misén, melyet Pasterka-nak neveznek, a karácsonyi ünneplés pedig három napig tart.

Egyiptom

Egyiptomban január 7-én ünneplik a karácsonyt Coptic Templomában, amely egy ortodox vallási hely. Az advent itt 40 napig tart, amely alatt tilos a hús, tojás és tejfogyasztás. Egyiptomi szokás, hogy Szenteste mindenki új ruhát vesz fel és abban megy el a templomba. A karácsonyi vacsorát fat-nak hívják, amely kenyérből, rizsből, fokhagymából és főtt húsból áll. Karácsony reggelén az egyiptomiak kaik-ot, omlós teasüteményt visznek ajándékba barátaiknak.

Kevesebb