Tavaly áprilisban kezdődött Szákszenden – hagyományteremtő szándékkal – Hartmann Imre alpolgármester kezdeményezésére a Világjárók sorozat, amelyben érdekes, emlékezetes utakat bejárt emberek idézik fel élményeiket.
Kedden érkezett a kezdeményezés újabb állomásához a Faluházban, ahol két Hartmann is pódiumra állt.
Elsőként a rendezvény szervezője mesélt vadászkalandjairól. Az elmúlt évtizedben több országot is felkeresett, s mára híressé vált a különböző helyszíneken elejtett vadakból készült trófeagyűjteménye.
Első külföldi útja Afrikába vezetett, ahol négy különleges trófeát mindenképpen szeretett volna megszerezni. Ma már az oryx, a varacskos disznó, a nagy kudu és a panyókás sakál trófeáját is magáénak tudhatja. Ezek mellet terítékre került még több ragadozó, illetve patás emlős, de olyan különlegesség is, mint a kafferbivaly, vagy a tarajos sül.
Az est második előadójaként Hartmann Miklós, az alpolgármester öccse ajánlotta saját családjáról írt regényét az érdeklődők figyelmébe, ami annyiban kapcsolódott a világjáráshoz, hogy ősei 1740-ben települtek Magyarországra, az Esterházyak tatai uradalmába.
A svábok tömegesen érkeztek hazánkba a XVIII. század közepén. A betelepítés során Martin Hartmann is útra kelt, hogy a Dunán lehajózva, Kecskéden kezdjen új életet. Innen vezetett a família útja Környére, majd 1848-ban Szendre, ahol a család egy része jelenleg is él.
A kötet eredetileg Hartmann Imre 70. születésnapjára készült, később dőlt el, hogy nyilvános kiadásban, a könyvesboltokban is kapható lesz.
Mint azt a szerző elmondta, három év kutatómunkájának eredménye olvasható a kiadványban, amely történeteiben valós szereplők, időpontok, helyszínek és nevek szerepelnek, biztosítva így a hitelességet. Hartmann Miklós életútja a családi tűzhelytől Sopronba, majd Zalaegerszegre vezetett, ahol jelenleg is él, de természetesen tartja a kapcsolatot a szákszendi rokonokkal, ismerősökkel.
Ahogyan azt a szerző tavaly novemberben a 24 ÓRA című megyei lapnak nyilatkozta: A könyv azt mutatja be, hogy egy meghonosodott család miként képes alkalmazkodni, túlélni, hogyan hat rá a többségi kultúra, az asszimiláció, miként élték meg az embertelen kitelepítést. A történet valós helyszíneken játszódik, az olvasó számos családnévben felismerheti a létező környei, kecskédi, vértessomlói, tatai személyeket, gazdálkodókat, mesterembereket, akiknek keze nyomát máig fel lehet fedezni e településeken. A német kultúra és hagyomány máig megőrződött, és annak örülök, hogy ezzel a könyvvel magam is hozzájárulhattam ahhoz, hogy a családom bemutatása mellett tiszteleghetek a felmenőim és kortársai emléke előtt.