Következetes munkával el kell érni, hogy a jövőben minél több magyar honfitársunknál legyen az egészséges táplálkozás szerves része a méz. Az exportorientált magyar mézágazat és a méhészek megélhetése szempontjából kulcskérdés, hogy az európai piacokon uralkodó, tisztességesnek nem nevezhető versenyfeltételek újra egyenlők legyenek az unión belül megtermelt és az unión kívül előállított méztermékek között – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára vasárnap a XXXVI. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón, Jászberényben.
A Híradó tudósítása szerint Feldman Zsolt ismertette, hogy a 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra, így kulcskérdés számunkra az uniós piacon a tisztességes versenyfeltételek megléte. Ezek ma nem biztosítottak, 160-190 ezer tonna Európán kívüli, harmadik országból érkező importtal versenyeznek az évente 10-20 ezer tonna mézet exportáló magyar méhészek.
A rendkívül olcsó hamisított ázsiai termékek és az ukrán méz szorítják ki a magyar mézet az exportpiacokról, lecsökkentve ezzel a hazai értékesítési árakat is. Az európai gazdaság gyengélkedése érződik a uniós mézfogyasztásban, nőtt az alacsonyabb minőségű és olcsóbb árfekvésű mézkeverékek iránti kereslet, ami nem kedvez a magyar méznek. A legfontosabb feladat ezért folytatni azt a munkát, ami arra kényszeríti az európai döntéshozókat, hogy konkrét uniós szabályok megalkotásával védjék meg az európai méztermelést és az európai mézfogyasztókat.
Ennek a munkának fontos eleme, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) 11 EU-tagország 14 szervezetével közösen antidömping panaszt nyújtott be a Kínából Európai Unióba érkező mézre – tette hozzá. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Unió ún. autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) keretében az ukrán gazdaság számára hozzáférést biztosít az EU piacához, de az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az Európai Bizottság vészfék-mechanizmust vezetett be több különösen érzékeny mezőgazdasági termékre, így a mézre is. Mihelyst ennek behozatala meghaladja a 44,4 ezer tonna mennyiséget, úgy még a nyár folyamán automatikusan vámot kell majd fizetni az ukrán import után.
Az államtitkár fontosnak tartja a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartását, ennek kapcsán kiemelte, hogy hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok, fel kell tüntetni legkésőbb 2026-tól mindenhol az unióban a mézkeverékek csomagolásán az össze származási országot, az arányok százalékos feltüntetésével.
A legfontosabb piaci tartalékot a jelenlegi helyzetben a magyar fogyasztók jelentik, a helyi termelőktől történő mézvásárlás ebben komoly szerepet játszhat.