Száki r.katolikus templom Szendi evangélikus templom Faluház Szendi református templom Községháza Első világháborús emlékmű Uradalmi Magtár Szendi r.katolikus templom Száki evangélikus templom

Szákszend története

Komárom-Esztergom megye leghosszabb faluja 1984-ben Szák és Szend települések egyesülésével jött létre.

Szák

Okleveles említése: 1281: Zaak, 1326: Zak.

Neve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből keletkezett, amely talán szláv eredetű. Pesty Frigyes és Fényes Elek szerint régi neve Szuk.

Területén előkerültek római kori leletek is. Feltártak egy 5. századból való germán házat, határában avarkori temető került napvilágra.

A 11. századtól a Szák nemzetség egyik fészke lehetett a tolnai Szák falun túl. Vélhetően a nemzetség nyári szállásául szolgált 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult. Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra megyei evangélikus vallású szlovákokkal. A 18. században már az Esterházy család birtoka.

1739. május 23. - október 12. között 303-an haltak meg pestisben. A 18. század közepén református magyarok és katolikus németek is települtek a szlovák lakosság közé.

Az 1784-1787-es népszámlálás szerint Esterházy János birtoka. 109 házban 145 család élt, népessége 675 fő volt. A faluban 1 papot, 5 nemest, 10 polgárt, 58 parasztot, az utóbbi kettő 58 örökösét és 84 zsellért írtak össze. 1848-ban 878 lakójából 490 evangélikus, 310 katolikus, 75 református, 3 zsidó vallású. A lakosság gabonatermesztésből, szőlőművelésből élt, de az erdő is nagy hasznot hozott. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt. Ipartelepén "a legjobb tégla készül a megyében". 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A településen evangélikus és katolikus elemi iskola működött.

Az első világháborúban 130 száki vett részt. 32-en hősi halált haltak. A társadalmi élet szerveződésének jeleként jegyzeték be 1926-ban Levente Egyesületét, majd 1927-ben Önkéntes Tűzoltóegyletét, 1928-ban a "Falu" Földműves Szövetség helyi csoportját, végül 1930-ban Polgári Lövészegyletet. A második világháború harcai 1945. március 19-én értek véget a község területén.

Szend

Okleveles említése: 1421: Zend.

A nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett.

Területén a római korból is leletek kerültek elő.

Zsigmond király 1435-ben Fancs fia Lászlónak adományozott részbirtokot. 1543-ban a törökök elpusztították. Ezt hitelesíti a 18. században az ingoványban talált harang, amit bizonyára a törökök elől menekülve rejtettek el. 1516-ban Sárközi Ambrus, majd a Bán és az Enyingi Török család szerzett itt birtokot. Utóbbi később az Esterházyak kezére került. 1643 után népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. A katolikusok a 18. század közepétől telepedtek le itt.

Az 1784-1787-es népszámlálás szerint közbirtokosság. 35 házban 85 család élt. Népessége 432 fő. 41 nemest, 5 polgárt, annak 4 örökösét tüntették fel az adatok. 73 zsellért írtak össze, viszont parasztot egyet sem.

1809-ben megszállták a franciák. 1848-ban 1181-en éltek a faluban. 492 evangélikus, 486 katolikus, 178 református és 15 zsidó vallású lakosa volt ekkor. Földje igen jó minőségű. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben is. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. A 20. század elején jelentős mértékű kivándorlás apasztotta a lélekszámot.

Az első világháborúban 171 lakos vett részt, közülük 34 hősi halált halt. Emlékművük 1926-ban készült el.

A településen három egyesületet jegyeztek be a két világháború között. 1926-ban a Levente Egyesületet, 1930-ban a Tűzoltóegyletet és a Polgári Lövészegyletet. Az 1930-as években állami elemi iskola látta el a népoktatást. A második világháború harcai 1945. március 19-én értek véget a község területén.

Szákszend

A II. világháború után a két falu közötti részen a községháza, takarékszövetkezet, ABC, posta, faluház, orvosi rendelő és az iskola felépítésével, valamint sok családi ház megépítésével a két falu fizikailag is összeépült. Közös iskola 1962-től, napközi otthonos óvoda 1979-től működik. Közigazgatásilag 1984. január 1-el egyesült a két település. Lakosok száma 1585 fő.

június

27 Lakossági Fórum

  • Időpont: kedd 17:00
  • Helyszín: Faluház
augusztus

26 Nyárbúcsúztató

  • Időpont: szombat 14:00
  • Helyszín: Szákszend Rendezvénytér
szeptember

3 Száki búcsú

  • Időpont: vasárnap 0:00
  • Helyszín: Száki búcsútér
október

6 Megemlékezés az Aradi Vértanúkról

  • Időpont: péntek 15:00
  • Helyszín: Kopjafa

Kivándorolnak a fiatalok

2017. június 14., szerda 09:12

A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki – áll a Statisztikai Hivatal jelentésében A kivándorlás erősödésével párhuzamosan a visszavándorlók száma is emelkedik.

Bővebben

Félmillió szülő egyedül

2017. június 13., kedd 06:11

Közzétette a Statisztikai Hivatal (KSH) a 2016 őszén lezajlott „kis népszámlálás” első eredményeit. A felmérést a lakosság mintegy 10 százalékának, vagyis 440 ezer háztartásnak bevonásával hajtották végre, az első eredmények pedig a háztartásokról is tájékoztatnak.

Bővebben
Mozaik

Közösségi szolgálat

2017. június 20., kedd 07:25

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 2017 nyarán is biztosítja középiskolás diákoknak a közösségi szolgálat /Student Police/, vagy az önkéntes munka lehetőségét.

Bővebben

Meghívó

2017. június 17., szombat 16:53

A településképi értékek megóvása érdekében 2017.06.27-én 17 órakor a Faluházban Ön is javaslatot tehet!

Bővebben

Címünk

Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal
2856 Szákszend, Száki utca 91.

Elérhetőségeink

Ügyfélfogadás

  • Hétfő: 8 - 17 óráig
  • Szerda: 8 - 16 óráig
  • Péntek: 8 - 12 óráig

Legnépszerűbb cikkek