Száki r.katolikus templom Szendi evangélikus templom Faluház Szendi református templom Községháza Első világháborús emlékmű Uradalmi Magtár Szendi r.katolikus templom Száki evangélikus templom

Szákszend története

Komárom-Esztergom megye leghosszabb faluja 1984-ben Szák és Szend települések egyesülésével jött létre.

Szák

Okleveles említése: 1281: Zaak, 1326: Zak.

Neve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből keletkezett, amely talán szláv eredetű. Pesty Frigyes és Fényes Elek szerint régi neve Szuk.

Területén előkerültek római kori leletek is. Feltártak egy 5. századból való germán házat, határában avarkori temető került napvilágra.

A 11. századtól a Szák nemzetség egyik fészke lehetett a tolnai Szák falun túl. Vélhetően a nemzetség nyári szállásául szolgált 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult. Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra megyei evangélikus vallású szlovákokkal. A 18. században már az Esterházy család birtoka.

1739. május 23. - október 12. között 303-an haltak meg pestisben. A 18. század közepén református magyarok és katolikus németek is települtek a szlovák lakosság közé.

Az 1784-1787-es népszámlálás szerint Esterházy János birtoka. 109 házban 145 család élt, népessége 675 fő volt. A faluban 1 papot, 5 nemest, 10 polgárt, 58 parasztot, az utóbbi kettő 58 örökösét és 84 zsellért írtak össze. 1848-ban 878 lakójából 490 evangélikus, 310 katolikus, 75 református, 3 zsidó vallású. A lakosság gabonatermesztésből, szőlőművelésből élt, de az erdő is nagy hasznot hozott. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt. Ipartelepén "a legjobb tégla készül a megyében". 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A településen evangélikus és katolikus elemi iskola működött.

Az első világháborúban 130 száki vett részt. 32-en hősi halált haltak. A társadalmi élet szerveződésének jeleként jegyzeték be 1926-ban Levente Egyesületét, majd 1927-ben Önkéntes Tűzoltóegyletét, 1928-ban a "Falu" Földműves Szövetség helyi csoportját, végül 1930-ban Polgári Lövészegyletet. A második világháború harcai 1945. március 19-én értek véget a község területén.

Szend

Okleveles említése: 1421: Zend.

A nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett.

Területén a római korból is leletek kerültek elő.

Zsigmond király 1435-ben Fancs fia Lászlónak adományozott részbirtokot. 1543-ban a törökök elpusztították. Ezt hitelesíti a 18. században az ingoványban talált harang, amit bizonyára a törökök elől menekülve rejtettek el. 1516-ban Sárközi Ambrus, majd a Bán és az Enyingi Török család szerzett itt birtokot. Utóbbi később az Esterházyak kezére került. 1643 után népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. A katolikusok a 18. század közepétől telepedtek le itt.

Az 1784-1787-es népszámlálás szerint közbirtokosság. 35 házban 85 család élt. Népessége 432 fő. 41 nemest, 5 polgárt, annak 4 örökösét tüntették fel az adatok. 73 zsellért írtak össze, viszont parasztot egyet sem.

1809-ben megszállták a franciák. 1848-ban 1181-en éltek a faluban. 492 evangélikus, 486 katolikus, 178 református és 15 zsidó vallású lakosa volt ekkor. Földje igen jó minőségű. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben is. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. A 20. század elején jelentős mértékű kivándorlás apasztotta a lélekszámot.

Az első világháborúban 171 lakos vett részt, közülük 34 hősi halált halt. Emlékművük 1926-ban készült el.

A településen három egyesületet jegyeztek be a két világháború között. 1926-ban a Levente Egyesületet, 1930-ban a Tűzoltóegyletet és a Polgári Lövészegyletet. Az 1930-as években állami elemi iskola látta el a népoktatást. A második világháború harcai 1945. március 19-én értek véget a község területén.

Szákszend

A II. világháború után a két falu közötti részen a községháza, takarékszövetkezet, ABC, posta, faluház, orvosi rendelő és az iskola felépítésével, valamint sok családi ház megépítésével a két falu fizikailag is összeépült. Közös iskola 1962-től, napközi otthonos óvoda 1979-től működik. Közigazgatásilag 1984. január 1-el egyesült a két település. Lakosok száma 1585 fő.

november

10 Idősek napja

  • Időpont: péntek 16:00
  • Helyszín: Faluház
december

17 Falukarácsony

  • Időpont: vasárnap 16:00
  • Helyszín: Faluház

Tizennégy tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból

2017. október 5., csütörtök 07:54

Számos szempontból javuló tendenciákra mutatott rá a nyári szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés eredményeinek összesítése. A célellenőrzést, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai irányítása mellett, a megyei kormányhivatalok és a NÉBIH ellenőrei végezték.

Bővebben

Kevesebben vagyunk

2017. szeptember 27., szerda 06:55

2017 első hét hónapjában a születések száma 0,1%-kal elmaradt az előző évitől, a halálozásoké pedig – az év eleji jelentős halálozási növekmény miatt – 6,8%-kal emelkedett. Ennek következtében a természetes fogyás 26 527 fő volt, 5060-nal több, mint az előző év azonos időszakában.

Bővebben
Mozaik

Ingyenes informatikai képzés indul Szákszenden a Faluházban!

2017. szeptember 11., hétfő 08:32

A projekt során azok a tankötelezettségi kort (16 év) betöltött 65 év alatti személyek támogathatók, akik:

  • jelenleg nem állnak középiskolával, felsőoktatási intézménnyel tanulói/hallgatói jogviszonyban
  • e képzési programmal párhuzamosan nem vesznek részt hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló digitalis kompetenciafejlesztésre irányuló informatikai képzésben.

Jelentkezni: Szákszendi Könyvtárban 2017.09.15-éig!

Bővebben

Címünk

Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal
2856 Szákszend, Száki utca 91.

Elérhetőségeink

Ügyfélfogadás

  • Hétfő: 8 - 17 óráig
  • Szerda: 8 - 16 óráig
  • Péntek: 8 - 12 óráig

Legnépszerűbb cikkek