Bár a mézpiac problémáit csak részben oldaná meg az ukrán importtilalom, az olcsó, vám nélkül beérkező tételek kiszorulása így is segítene az ágazat helyzetén – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint nemcsak itthon, hanem az Európai Unióban is nagy a baj, az olcsó ukrán és a hamis kínai méz mára teljesen kiszorította az EU-ban megtermelt mézet a piacról.

Egy év alatt bedöntötte az európai uniós mézpiacot a korlátlanul, vám nélkül beáramló ukrán méz. Hazánk ugyan nemrég importtilalmat rendelt el az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekre, köztük a mézre is, az intézkedés azonban egyelőre nem felel meg az európai uniós szabályoknak. Brüsszel azóta elismerte a probléma súlyosságát, és az uniós szintű megállapodás is megszületett az importtilalomról, amíg hazánk a gabona mellett számos agrártermékre – köztük a mézre – is, az EU szabályozása csupán 4 terményre terjed majd ki.

Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint a hazai intézkedés mindaddig életben marad, amíg az uniós szabályozás életbe nem lép. Hogy mi lesz a többi termékkör sorsa, egyelőre nem tudni, a Brüsszellel kötött megállapodás értelmében azonban úgy tűnik, hogy a méhészeket érintő importtilalom nem lesz hosszú életű.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint az uniós mézpiac problémája nem egyedül az ukrán méz jelenlétére vezethető vissza, azonban a vám nélkül és sokszor jóval a piaci áraknál olcsóbban érkező ukrán méz megadta a kegyelemdöfést az ágazatnak.

A szakember elmondta: a nyugat-európai mézkiszerelő vállalkozások receptje egyszerű. Annak érdekében, hogy az üzletláncok által elvárt, olcsó termékeket tudják szállítani, a termékeiket kétharmad részt hamis kínai mézzel töltik meg, amit dömpingárú ukrán mézzel javítanak fel. Ukrajnában egyébként az alacsony életszínvonal miatt sokan kezdtek el méhészkedéssel foglalkozni, s ma már a világ harmadik legnagyobb méztermelő országaként tartják számon. Az ötszázezer méhész országában évente mintegy százezer tonna mézet pergetnek ki, aminek fele, közel ötvenezer tonna az EU-ban köt ki.

Az ukrán mézimport 2020-ban érte el a csúcsát, akkor 55 ezer tonna érkezett keleti szomszédunktól, tavaly ennél valamivel kevesebb, 46 ezer tonna ukrán mézet vásárolt az unió. Ugyanakkor míg korábban az ukrán méz vámmal érkezett a közösségbe, s így valamelyest versenyképesek maradtak az EU-s mézek is, a háború kitörése óta korlátlan mennyiségben érkező, vám nélküli tételek már jóval olcsóbbnak számítanak.

Arról nem is beszélve, hogy a háborús ország méhészei igyekeztek minél előbb megszabadulni a méztől, hiszen azonnal pénzre volt szükségük. Az árak emiatt nagyot estek az uniós, s így a hazai piacon is. Bross Péter szerint a tavaly áprilisi nagybani felvásárlási árakhoz képest az idén közel negyven százalékkal csökkent az akácméz ára hazánkban. Ilyen árakon csak azok a méhészek adják el a mézet, akiket a hite¬leik törlesztése erre rákényszerít.

Az elmúlt egy évben teljesen lebénult a piac, a méz áll a raktárakban. Azok a méhészek, akik nem közvetlenül a fogyasztóknak értékesítenek, nem vagy csak nagyon nyomott áron, korlátozott mennyiségben tudják eladni a mézet – mutatott rá az OMME elnöke.

A szakember szerint a helyzet nemcsak hazánkban ilyen rossz, ugyanezzel a problémával küzdenek a román, a francia és az osztrák méhészek is. Bross Péter ugyanakkor jelezte: a hazai méhészek üdvözlik a kormány által elrendelt importtilalmat, amely ugyan nem oldja meg egészében az ágazat problémáját, de így is komoly segítséget jelenthet. – Ha nem áramlik be korlátlanul az országba az ukrán méz, már egy lépést tettünk annak érdekében, hogy rendeződjön a mézpiac helyzete, és az árak ismét elfogadható szintre kerülhetnek – fogalmazott az elnök.