A forradalom, 1848. misztériuma a magyar nemzet lelkébe kitörölhetetlenül ivódott bele. Nehéz nem emlékezni a forradalmi hevület és a szabadságeszmény kifejezésekre a történelemkönyvek citátumai között.

Ezekkel a gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő csütörtök délután Szákszend községi ünnepségén a Faluházban.

Mint azt felidézte, az önfeladás, vagy a megmaradás. Ezek voltak a fő kérdések 171 esztendővel ezelőtt. Rabok legyünk, vagy szabadok. De a szabadság a Habsburgoktól való függetlenség igénye mellett azt is kifejezte, hogy nem akarunk a nagyhatalmak játékszerei lenni.

- A márciusi ifjak, a forradalmárok romantikusan, vagy konokul, hittek Magyarország függetlenségében. Nem volt más a szemük előtt, csak a hazájuk, a hitük és reményük országunk megmaradásában. S volt értelme a hitnek, hiszen nélküle ma nem lenne hazánk és nemzetünk. Valahol beleolvadtunk volna az egységes, de nemzeti értékek nélküli Európába.

- Önmagában a forradalom is büszkeségre ad okot minden magyarnak, mert, ha nincs az a bátorság, a vakmerő hit a jövőben, ma nem áll nemzet e hazában – fogalmazott Czunyiné.

Az ünnepi gondolatokat követően az Öveges iskola hatodik osztályos diákjai idézték fel a forradalom és szabadságharc legjelesebb alakjait és eseményeit Pordán Jánosné és Csonka Zoltán osztályfőnök betanításában.