Július 1-je – Semmelweis Ignác születésnapja – 1992 óta Magyarországon hivatalosan is az egészségügy napja.

E jeles napon azokat ünnepeljük, akik minden nap életet mentenek: orvosokat, ápolókat, asszisztenseket, laboránsokat és minden egészségügyi dolgozót, akik nélkül az ellátás nem működne.

Semmelweis Ignác Fülöp (Magyarország, Buda, 1818. július 1. – Bécs, 1865. augusztus 13.) – a gyermekágyi láz elleni harc jeles alakja –, a modern kézhigiénia és antiszepikus technika megteremtője. 1847-ben, mint a bécsi Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus) első nőgyógyászati klinikájának adjunktusa, figyelte, hogy az orvostanhallgatók által vezetett osztályokon a gyermekágyi láz halálozási aránya eléri a 18–30%-ot, míg a bábaasszonyok által vezetett második osztályon ez mindössze 4% volt.

Ekkor fedezte fel a tragikus összefüggést: a boncolásokon részt vett orvosok a kezüket nem fertőtlenítették, mielőtt a szülő nők vizsgálatára mentek – így különféle "boncmesteri részecskéket" (cadaverous particles) vittek be a klinikai környezetbe. Megoldása egyszerűnek tűnt, de forradalmi volt: klóros oldattal való kézmosás bevezetése után az anyai halálozás 18%-ról 2% alá csökkent, gyakran nullára.

Semmelweis eredményei ellenére az akkori orvostársadalom szkeptikus és gyakran ellenséges volt vele szemben:

• Nem hitték el, hogy "boncolói részecskék" fertőzőek lehetnek.

• A kézmosás 15 perces időveszteséget jelentett, ami „nem volt hatékony”.

• Magától a gondolattól is megbotránkoztak, hogy a saját kezüket tisztátalannak nevezte.

Ez az ellenállás tragikus következményekkel járt – Semmelweist előbb elbocsátották Bécsből, később hazatért, de ámokfutásba kezdett, levelezéseivel számos kollégáját vádolta meg, végül 1865-ben elmegyógyintézetbe került, ahol két héten belül meghalt egy fertőzés következtében, amit feltehetően az őt bántalmazó őrök okoztak.

Semmelweis módszereit csak jóval halála után, Louis Pasteur és Joseph Lister munkássága nyomán értették meg igazán; Pasteur igazolta a mikrobák szerepét, Lister pedig továbbfejlesztette a sebészeti antisepsist. Ma már Semmelweist „az anyák megmentőjeként” ismerjük, és a „Semmelweis-reflex” azokra az emberekre utal, akik automatikusan visszautasítanak új tudást.

A kézhigiénia azóta is a betegbiztonság egyik alappillére, különösen a nosocomiális fertőzések és a multirezisztens baktériumok elleni harcban fontos. A WHO például világszerte népszerűsíti a Semmelweis módszerének továbbvitelét és fejlesztését antibakteriális géllel, alkoholos kézfertőtlenítéssel – ezzel akár megmentve éves szinten milliókat a fertőzések következtében bekövetkező kórházi visszatérésektől és halálozásoktól.

Az egészségügyben dolgozók számára a Semmelweis-nap már 2011 óta hivatalos munkaszüneti nap, így július 1-jén a megszokott rend helyett ügyeleti ellátásra számíthatunk. Ezen a napon nemcsak a háziorvosi rendelők és a szakorvosi szakrendelők nem fogadnak beteget, de a fogászatok, a védőnői tanácsadók, sőt még a patikák is zárva tartanak. Emellett szünetel az anonim AIDS-szűrés is a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban.

A folyamatos egészségügyi ellátást az ügyeleti rend szerint biztosítják. Ha valaki véletlenül mégis rendelési időben érkezne a háziorvosához, a bejáraton elhelyezett tájékoztatóból könnyen kiderítheti a legközelebbi gyermek- vagy felnőttorvosi ügyelet pontos címét és telefonszámát.

Érdemes előre tájékozódni, vagy szükség esetén az ügyeleti szolgálatokhoz fordulni. Ha mérgezés gyanúja merül fel, az év minden napján, így ezen a munkaszüneti napon is hívható az ingyenes, 06-80-20-11-99-es zöld számon elérhető Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat.

A zárva tartó patikák ajtaján jól látható módon feltüntetik a legközelebbi ügyeletes vagy készenléti patika elérhetőségét. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján található gyógyszertárkeresőben megyékre vagy településekre lebontva látható az aktuális ügyeleti lista, de a gyógyszertárkereső az Egészségablak applikációban is elérhető.