Hetven évvel ezelőtt, 1956. október 23-án kezdődött a magyar történelem egyik meghatározó eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Ezen a napon azokra emlékezünk, akik szabadságot, nemzeti függetlenséget és demokratikus változásokat követeltek, majd közülük sokan fegyverrel is szembeszálltak a diktatúrával és a szovjet túlerővel.

1956 őszére egyre erősebbé vált az elégedetlenség Magyarországon. Az egypárti diktatúra, a politikai elnyomás, az Államvédelmi Hatóság terrorja, a koncepciós perek, valamint a súlyos gazdasági és társadalmi problémák egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy október 23-án az egyetemisták által szervezett budapesti tüntetéshez tömegek csatlakoztak.

A demonstráció délután a Petőfi-szobornál kezdődött, majd a résztvevők a Bem térre vonultak. A tömeg folyamatosan nőtt, estére már százezrek követeltek változást. A tüntetők többek között a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, sajtószabadságot és Nagy Imre kormányfővé történő kinevezését követelték.

Az 1956-os forradalom egyik legismertebb jelképévé ezen a napon vált a lyukas zászló. A tüntetők kivágták a nemzeti lobogó közepéből a kommunista államcímert, így a piros-fehér-zöld zászló közepén maradt lyuk a diktatúrával való szakítás szimbólumává vált.

Az este folyamán ledöntötték a Felvonulási téren álló monumentális Sztálin-szobrot. A Magyar Rádió épületénél ugyanakkor tragikus fordulatot vettek az események: a tüntetők követeléseiket szerették volna beolvastatni, az épületet védő ÁVH azonban tüzet nyitott. Megkezdődtek a fegyveres harcok.

A forradalom napjaiban úgy tűnt, Magyarország kivívhatja szabadságát. Nagy Imre vezetésével új kormány alakult, megkezdődött a többpártrendszer helyreállítása, október 28-án tűzszünetet hirdettek, november 1-jén pedig Magyarország kinyilvánította semlegességét és bejelentette kilépését a Varsói Szerződésből.

A remény azonban csak rövid ideig tartott. November 4-én hajnalban megindult a szovjet hadsereg átfogó támadása Magyarország ellen. Budapesten és több vidéki városban napokig folyt az ellenállás, de a túlerő végül leverte a forradalmat.

A megtorlás súlyos volt. Emberek ezreit börtönözték be, több száz embert kivégeztek, és mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot. Nagy Imre miniszterelnököt és társait 1958-ban titkos perben ítélték halálra, majd június 16-án kivégezték.

1956 emlékét a Kádár-rendszer évtizedeken keresztül igyekezett elhallgatni, a forradalmat hivatalosan „ellenforradalomnak” nevezték. Jelképes jelentőségű, hogy 1989. október 23-án, éppen a forradalom 33. évfordulóján kiáltották ki a Magyar Köztársaságot.

Október 23-a 1991 óta hivatalos nemzeti ünnep.