Október 6-án az aradi vértanúkra, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás áldozataira emlékezünk. 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét.

A világosi fegyverletételt követően a Habsburg-hatalom példát akart statuálni a szabadságharc vezetőivel. Aradon 1849. október 6-án hajnalban először Lázár Vilmos ezredest, valamint Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Schweidel József tábornokot végezték ki golyó által. Később bitófán halt meg Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác és Vécsey Károly.

A tizenhárom vértanú nem volt azonos származású vagy anyanyelvű. Volt közöttük magyar, német, osztrák, szerb és örmény származású katona is. Ami összekötötte őket, az a magyar alkotmányos szabadság és a szabadságharc ügye melletti kiállás volt.

Ugyanezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost is. Az első felelős magyar kormány miniszterelnökét eredetileg kötél általi halálra ítélték. Felesége azonban előző este egy apró tőrt juttatott be hozzá, amellyel Batthyány súlyos sebet ejtett a nyakán. Emiatt az akasztást nem lehetett végrehajtani, így végül golyó általi halálra változtatták a kivégzés módját.

Október 6-a kiválasztása sem volt véletlen: pontosan egy évvel korábban, 1848. október 6-án Bécsben forradalom tört ki, amelynek során a felkelők meggyilkolták Theodor Baillet von Latour hadügyminisztert. A megtorlás napjának megválasztása így jelképes üzenetet is hordozott.

A megtorlás nem ért véget október 6-ával. A szabadságharc bukását követően további katonai és politikai vezetőket végeztek ki, másokat hosszú várfogságra ítéltek, és honvédek ezreit sorozták be büntetésből a császári hadseregbe.

Október 6-át 2001-ben nyilvánította a kormány hivatalosan nemzeti gyásznappá.