Szemléletváltást, a szabályozás lazítását sürgetik szakemberek az egyedi biológiai szennyvíztisztítás elterjedése érdekében. Szerintük, ha a háztartások hasznosítani tudnák a saját szennyvizüket, az komoly segítséget jelenthetne az öntözéshez és a talajvízpótláshoz az egyre szélsőségesebb aszályos időszakokban.

A szélsőségesen csapadékszegény és meleg időjárás miatt idén nyáron több magyarországi településen is vízkorlátozást rendeltek el. Tilos volt a kocsimosás, a medencetöltés, sőt, még a kertek locsolása is. 1901 óta az idei év volt a legszárazabb nyár Magyarországon, és a várakozások szerint a folytatás sem lesz jobb, így kulcskérdés a vízmegtartás.

Krasznói Anna 20 éve foglalkozik egyedi szennyvíztisztítással és úgy gondolja, a szennyvíz nem hulladék, hanem értékes erőforrás. Mint mondta, egy háztartás a kommunális szennyvizét biológiai tisztítás után felhasználhatja öntözésre és a talajvíz pótlására is.

Egy átlagos négyfős család évente körülbelül 180 köbméter vizet használ fel, így jelentős vízmennyiséget lehet a körforgásban tartani, szemben az emésztőgödrös gyűjtéssel. Magyarországon azonban jelenleg csak a csatornázatlan területen lévő épületeknél alkalmazható az egyedi szennyvíztisztítás. Ott, ahol már kiépült a hálózat, nincs lehetőség kimaradni, vagy leválni arról – hangsúlyozta a szakember.

Számos magyar településen a helyi építési szabályzat is tiltja az egyedi biológiai szennyvíztisztítók létesítését vagy a megtisztított víz talajba szikkasztását, és kizárólag a zárt gyűjtőket, valamint a folyamatos szippantást engedélyezik – mondja Krasznói Anna, aki szemléletváltást és szabályozási könnyítéseket sürget.

„Több ezer háztartásban működik Magyarországon jelenleg egyedi szennyvíztisztító berendezés, viszont azt gondoljuk, hogy ha a jogszabályok ezt jobban támogatják – ha nincsenek esetleg indokolatlan területi tiltások, mint ahogy jelenleg vannak, vagy ha a környező országokhoz hasonlóan ki tudnak alakítani egy támogatási rendszert az egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésére –, akkor ez sokkal inkább el tudna terjedni” – fogalmazott.

Az Európai Unió 2024-ben elfogadott, a települési szennyvízre vonatkozó irányelve is az újrahasznosítást írja elő, különösen a vízhiányos területeken. Magyarországon is napirenden van a vízgazdálkodási szemlélet megújítása. A kormány augusztusban fogadta el a Fenntartható vízgazdálkodási akciótervet, ami a víz elvezetése helyett egyre nagyobb hangsúlyt helyez annak helyben tartására.

Forrás: Infostart / InfoRádió