Ne felejtse el az óraátállítást!
Arról, hogy szükség van-e az óraátállításra, már évek óta folyik a vita, de megállapodás egyelőre nincs, így október 26-án, vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára állítjuk vissza az időmérőinket, tehát egy órával többet alhatunk.
A téli és nyári időszámításról és az ehhez kapcsolódó óraátállításról mindenkinek más a véleménye. Egyesek szerint teljesen felesleges, csupán arra jó, hogy napokra összezavarja a szervezetüket, másokat viszont egyáltalán nem zavarja meg és észre sem veszik azt a plusz, vagy épp mínusz egy órát az átálláskor.
Az óraátállítás bevezetésének hátterében energiamegtakarítás áll: mivel a nyári időszámítás alatt később sötétedik, így csak később van szükség arra, hogy felkapcsoljuk a villanyt. Az alternatív (nyári) időszámítást, amelyben a helyi időt egy órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest, először 1916-ban vezették be, az Egyesült Államokban. Még ebben az évben energiatakarékosság céljából Magyarországon is bevezették a nyári időszámítás rendszerét, és 1954-ig hosszabb-rövidebb kihagyásokkal működtették is. Majd 1958 és 1979 között nem alkalmazták, majd 1980-ban villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra.
Az Európai Unió 1997-ben egységesítette a tagállamokban a nyári időszámítás használatát.
A legújabb számítások kimutatták, hogy a fogyasztási szokások átalakulása miatt már nem lehet ezzel a módszerrel energiát megtakarítani. A közvilágítás rendszere mára sokkal rugalmasabb lett, a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet hozzáigazítani.
Az óraátállítás néhány napig hatással lehet a pihenésünkre, alvásunkra vagy a munkánkra, ezáltal a teljesítményünkre is. A szervezetünk napi működése a belső óránk szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó ritmushoz igazodik. Ha ez a ritmus bármilyen okból – például éjjeli munkavégzés, alvászavar, rendszeres éjszakázás – felborul, az hatással van a szervezetünk működésére.