A 2017-ben felavatott emlékhelyen, a Büszkeségpontnál hajtottak fejet október 22-én az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt tisztelegve a szákszendiek. Az ünnepi megemlékezésen Papp Attila Csaba polgármester mondott beszédet, majd a Százszorszép Dalkör tagjai idézték fel a hét évtizeddel ezelőtti történelmi eseményeket.

Papp Attila Csaba arra emlékeztetett, hogy történelmünk sorsfordító pillanataiban a magyar nemzet újra és újra képes volt összefogni otthonáért, hazájáért és jövőjéért. Mint fogalmazott, 1956. október 23-án a szabadság eszméje kovácsolta össze azokat, akiknek elegük lett az önkényből, a hazugságokból és a félelemkeltésből, s akik nem akarták, hogy Magyarország közösség, gyökerek és hit nélküli országgá váljon. A polgármester felidézte, hogy október 23-a egyúttal a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja is, így ezen az ünnepen egyszerre emlékezünk a kommunista diktatúra ellen harcolókra és azokra, akik évtizedekkel később békés úton vívták ki a demokrácia helyreállítását.

Az 56-os hősök nehéz örökséget bíztak ránk, amely tiszteletet, figyelmet és felelősséget követel tőlünk, utódoktól. Tiszteletet az általuk hozott áldozatokért, figyelmet arra, hogy észrevegyük a fenyegetést, ami szabadságunkat veszélyeztetheti, és felelősséget azért, hogy saját erőnkhöz képest mi is mindent elkövessünk a fenyegetés elhárítása érdekében, nehogy a múlt sötét árnya újra életre keljen – hangzott el a polgármestertől, aki a jelenkor kihívásai kapcsán hangsúlyozta: ma is szükség van arra az összefogásra, amelyet az 1956-os és 1989-es történelmi események résztvevői tanúsítottak. Kiemelte a nemzeti függetlenség, a hagyományok és az értékek megőrzésének fontosságát, valamint azt, hogy a magyarságunkra büszkén, ugyanakkor más nemzetek és egymás iránti tisztelettel kell tekintenünk a jövőbe, majd beszédét Bibó István gondolatával zárta: „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

A Szákszendi Dalkör tagjai történelmi visszatekintéssel, versekkel és dalokkal idézték meg a forradalomhoz vezető éveket, az októberi eseményeket, valamint a szabadságért vállalt áldozatokat.

Megemlékezésük a második világháború utáni remények felidézésével kezdődött, majd a szovjet befolyás erősödését, a diktatúra mindennapjait és az egyre növekvő társadalmi elégedetlenséget mutatta be. A történelmi eseményeket Takács Tímea narrációja fűzte össze, kezdve 1945-től, amikor egy megnyomorodott nép – hat háborús év borzalma után – hittel, bizakodással tekintett a jövőbe, s látott hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez. Éhesen, rongyosan, fázva és hajléktalanul kiáltotta: Felszabadultunk! Felszabadultunk szovjet segítséggel, ezért azonban keményen meg kellett fizetnünk. A segítségnyújtás mögött ott lapult a zsarnokság…

Hartmann Imre Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című művéből adott elő részletet, Fodorné Pintér Veronika Pesti József „Vulkán kürtőjén” című versét tolmácsolta. A műsor ezt követően 1956. október 23-ának eseményeit elevenítette fel: a budapesti egyetemisták felvonulását, a mind nagyobbra duzzadó tömeget, a lyukas zászló megszületését, majd a Rádió és a Parlament előtti történéseket, a forradalmi hangulatot Kossuth-nótával és korabeli jelszavakkal érzékeltetve, így elhangzott az „Aki magyar, velünk tart!” és a „Minden ország katonája maradjon a hazájában!” követelés is.

Veszpréminé Varga Ildikó Tamási Lajos „Piros a vér a pesti utcán” című költeményét, Kolos Péter Tiborné Baranya Szilvia Képes Géza „Tankparádé” című versét szavalta el, Havasiné Orbán Ildikó Márai Sándor „Mennyből az angyal” című művéből idézett, Klestenitzné Beke Ildikó Faludy György „1956, te csillag” című versét, dr. Takács Ilona pedig Kosztolányi Dezső „Hazafiság” című alkotását tolmácsolta.

Az ünnepi megemlékezést követően a kegyelet koszorúit Szákszend Község Önkormányzata képviseletében Papp Attila Csaba polgármester és Klestenitz Miklós alpolgármester, az Öveges József Általános Iskola nevében pedig Palotainé Papp Éva igazgató és Hajós-Mondics Natália igazgatóhelyettes helyezte el a Büszkeségpontnál tisztelegve mindazok előtt, akik hetven esztendővel ezelőtt a magyar szabadságért és függetlenségért emelték fel szavukat, áldozták életüket.